Vége

Nem voltam túl aktív mostanában...mert nagyon rosszul viseltem a dolgokat.Semmi jót nem tudtam volna írni úgyhogy úgy gondoltam nem is érdemes írnom semmit.Ma sok sok előzmény után atb. amit lusta vagyok leírni szakítottam a kis nyomival.Hiába én akartam..csak rosszabb ,mint hittem úgyhogy nem tudom mikor fogok újra egy normális bejegyzést rittyenteni..remélem a Tankcsapda koncert után jobb kedvem lesz és lassan elfelejtem az első szerelmemet.
Találkoztunk ma "az óránál" tök jól elbeszélgettünk ...stb. és én vigyorogva közöltem vele ,hogy vége.azt hiszem lehet kicsit bunkó módja ez a dolgok megszakításának..de azt hiszem többet szenvedtem a kapcsolatban ,mint ő úgyhogy nem baj.Megköszöntem neki ezt a viszonylag felhőtlen 9 hónapot...inkább 7-et mondtam volna felhőtlennek,de nem akartam belé rúgni vagy hasonlók.Az volt a vicces,hogy utána ültünk egymás mellett csöndben..és én nem tudom mire vártam őszintén szólva valószínűleg arra ,hogy azt mondja..ne hagyj el majd megváltozom.
Szerencsére (?) nem tette...fájni fog ,hogy mindennap látom a suliban és nem foghatom meg a kezét...nem ölelhetem meg és érezhetem azt a biztonságot a karjaiban. nagyon fájni...nagyon fáj már most belegondolni is.Végül adtam egy puszit az arcára és elköszöntem tőle.Nem bánom egyébként a vele töltött időt és egyáltalán nem vagyok mérges csak szomorú,hogy elveszítettem valakit aki idáig, eléggé az életem része volt.
S bár sírógörcsöt fogok kapni még néhányszor úgy érzem.De igyekszem a jövőbe úgy tekinteni ,hogy van tovább és még..és csak helyesen cselekedtem.Aki velem akar lenni az megkeres,aki nem az nem. A világ hiába akarjuk annyira lekerekíteni ..meg szürkébe burkolni..gyakran csak fekete és csak fehér...
Ui.:Igen magamat boldogítom közhelyekkel.
S vidámabb kedvemben rittyentek bejegyzéseket.
Pááá

A főhős szerelmét...

Pörgetem végig az albumokat A koncertre...és minden egyes számot ordítani fogok az első sorból.:)Szóval ha minden jól megy nem lesz hangom 30-ára.
Tegnap kezdtem el írni igazság szerint ezt a bejegyzést..deee kikapcsolt a gépem csak úgy..és én is eléggé szarul lettem szal nem fejeztem be.
Találkoztam a barátnőmmel és jó  két órát töltöttünk együtt..ááá már nagyon hiányzott..de nagyon valószínű,hogy legközelebb csak jövőre találkozhatunk.:( Ez eléggé elszontyolít..nem akarok erre gondolni.
Ma főleg takarítottam,meg ilyesmik...folytattam a mentalistát...álmodoztam.:)
Holnap lehet jön a Nyomim meg a jövőhéten lesz lehet valami féle sátrazás...na meg közben kiderült,hogy az egyik helyi bandának is lesz koncertje a közelben szal..tyűűű nem tudom hova mehetek majd el.:/
Amúgy ma olvastam egy elég érdekes cikket a Psziché (van ilyen?) magazinban.Két illetőt interjúztak meg,hogy mit gondolnak az életükről meg ilyesmi.Az egyik egy orvos volt a másik színész.Annyira jól kilehetett venni az életfelfogásukat és azt ,hogy mit gondolnak róla,hogy ez hihetetlen..s bár eltérő gondolkodással rendelkeztek végül mindketten ugyanarra a közös nevezőre jutottak.Nem vagyunk robotok..vagy hangyák a sokaságban.Időt kell szánni önmagunkra ,élnünk kell. Kb ezt a következtetést vontam le..teszett a cikk lehet majd egyszer megkeresem és belinkelem..szerintem érdemes elolvasni.

 

Jajj ezt a képet nem hagyhattam ki..olyan jót mulattam rajta..:'D

Páááá

Sayu